Volt már részem néhány szituációban, amikor a mobilinternet-hálózat csődöt mondott, és akkor értettem meg, hogy maga a telefon a régi funkciója miatt mennyire értékes még mindig.
A telefonhívás funkció ugyanis akkor is működött, amikor a net hálózat az nem. Ez egy régebbi technológia. Egyszerűbb, így nagyszerűbb! Kisegít akkor is, amikor a modernebb dolgok nem használhatók. És mi szükség is van jó pár esetben arra, hogy azontúl, hogy szót váltsunk valakivel, még egyéb kiegészítő funkciókat is használjunk?
Sokáig voltam okostelefon ellenes, mert az internet és az internetes alkalmazások előnyeit inkább PC-n lehet szerintem úgyis kihasználni.
Te utána olvastál már, mi az oka annak, hogy a telefonszolgáltatás sokkal stabilabb, mint a netes hálózatok?
Nos, a mobiltelefonok működése két különböző hálózati technológiára épül, amelyek lehetővé teszik, hogy internetet használj és telefonálj ugyanazon SIM-kártyával. Az oka, hogy telefonálni akkor is tudsz, ha elmegy a mobil internet, az a különbség a mobil adatforgalom és a hanghívások kezelésében rejlik.
Azért tudsz telefonálni, mert a mobiltelefonok képesek visszaváltani a régebbi hálózati technológiákra (2G/3G), amelyek a hanghívásokat támogatják, míg az internetkapcsolat külön, modern technológiát használ. Ha az internet megszakad, a hívásokat a készülékek továbbra is képesek lebonyolítani ezen stabilabb, alacsonyabb sávszélességű rendszereken keresztül.
De az SMS-hez képest is nagyon kevés jobb technológiát láttam én valaha, ha üzenni akarunk egymásnak!
De azért a telefonálás is ártott sajnos eleget… Amikor én megkaptam ajándékba az első mobilomat odáig voltam meg vissza. De a függőjévé tett! Mindig el akartam érni másokat, stresszelt, amikor belassult a világ körülöttem, pedig akkor bőven akadtak még (sokkal többen, mint manapság) olyanok, akik nem igényelték ezt a dolgot, ezért ki volt kapcsolva, vagy le volt halkítva a mobiljuk. Ők csinálták jól! Tök jó, hogy elviheted máshová a készüléket, de ebben is csak azt látták sokan, hogy: kéznél legyen, ha kell. Minden miatt azért nem érdemes telefonálni.
Pedig azok micsoda csoda masinák voltak még. Strapabírók, esztétikusak. Nem mindegyik csak egy nagy kijelző volt, hanem jobban variálták a megjelenést. Eleve volt előlapi megjelenésük is, nem csak hátlapi. Talán nem is így hívták az egészet. Nem volt „lap”, egy készülék volt és kész. Masszív és egybefüggő, hasznos eszköz.
Több volt ez már annál, mikor csak otthon volt készülékünk, de nem olyan sokkal azért.
Okostelefonon én pedig máig nem tudok rendesen ügyeket intézni… Egyszerűen nem megy! Nem vagyok gyors és ügyes benne, azon a kis képernyőn is olyan vacakul jelenik meg minden továbbá…
Pedig internetet, személyi számítógépet is hamar használtam a környezetemben élőkhöz képest, de jó volt az ott, az íróasztalon, az irodában. Megintcsak akad bőven, akinek most is jól van az ott és úgy.
Telefonálni viszont ők is szoktak. És fognak is még egy jó ideig. Alig fogja ezt valami tartósan leváltani, vagy ha mégis, szerintem az nem lesz olyan biztos eszköz a kezünkben, mint bármi más a telefonos világból.