Néha az élet furcsa és teljesen váratlan kanyarokat vesz. Ahogy visszatekintek az utóbbi évekre, nemcsak a saját történetemet látom, hanem azt is, hogyan találtam rá azokra, akik végül segítettek visszatérni a helyes útra, mikor először megismertette velem az élet az alkoholizmus fogalmát.
Mindig is autórajongó voltam, azoknál jobban csak a telefonokat mai szeretem. Elképesztő, hogy azzá lett a világ, hogy ma már a telefonunk a számítógépünk! A telefonom által ott van a zsebemben minden, ami lassan a mindennapi ügyintézéshez kell.
Ám ahogy teltek az évek, az álmaimat elnyomta valami más. A telefonok varázsa maradt, de vezetni például már nem mertem, mert egyre többször nyúltam pohárhoz. Ez már valami olyasmi volt, amihez nagyon közel állt az alkoholizmus fogalma.
Emlékszem, amikor rákerestem a felepulok.hu oldalra. Talán csak egy utolsó próbálkozás volt a részemről, de valami megfogott az oldalban. Az egyszerű és áttekinthető felépítés, a támogató hangvétel, a nagyon jól érthető, mégis szakmai leírások az alkoholfüggőségre – valaki meghallotta a segélykiáltásaimat, úgy éreztem így mégis van esély.
Ahogy megkezdtem a rehabilitációt, amire nem árt náluk időben jelentkezni, mert sokak szorulnak erre a segítségre, szembesültem a megértő közösség erejével, talán életemben először igazán.
A terápia során nem egyszer kerültek elő autós emlékeim. A terapeutám (hívjuk addiktológusnak, mert ez a pontos) – aki szintén megértette az autók iránti szenvedélyemet – egy különös feladatot adott: képzeljem el magam, mint egy klasszikus autót, amely az évek során elvesztette a fényét, de a megfelelő karbantartással újra régi pompájában tündökölhet. Azt mondta, hogy a felépülés is ilyen: időt, türelmet és szakértelmet igényel, de a végeredmény mindig megéri.
Ez a szemléletváltozás rengeteget segített. Az oldalon található részletes leírások és hasznos tippek szintén. Főleg a döntés meghozatalában, hogy lépnem kell. Láttam, hogy itt nem csak egy „szolgáltatás” vár rám, hanem valódi emberek, akiknek az a küldetésük, hogy segítsenek a rajtam és a sorstársaimon. Az oldaluk kialakítása átlátható, nem próbál szépíteni, és mindenkinek, aki hasonló problémával küzd, javasolnám, hogy itt kezdje a tájékozódást.
A rehabilitáció végén visszatérhettem a hétköznapokba, de már egy teljesen új látásmóddal. Kicsit eltávolodtam a napi telefonhasználattól is, viszont újra vezetek. Élvezem az élet szépségeit, amit leginkább a Felépükőknek köszönhetek!